két háromszögből álló hatágú csillag, gyakori szimbólum a zsidó kultúrában. A második világáború során a zsidóknak sárga Dávid-csillagot kellett viselniük megkülönböztetésül. Lengyelország nácik által megszállt középső részén, az ún. Főkormányzóságban a zsidóknak kék Dávid-csillagos fehér karszalagot kellett viselniük.

kedvezőtlen elbánásban részesít egy személyt vagy egy csoportot, hogy kirekessze őket és bizonyos jogaiktól megfossza (ld. még idegengyűlölet).

1945-ben, a második világháború befejezésekor hozták létre azzal a céllal, hogy a békét biztosítsa. Tagjai közt van a világ szinte mindegyik országa. Jelenleg békével, biztonsággal, egészségüggyel, környezetvédelemmel és a szegénység visszaszorításával kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.

idejétmúlt, az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején népszerű tudományág. Kutatása azt próbálja leírni és bizonyítani, hogy különféle emberi “fajok” léteznek, eltérő belső és veleszületett tulajdonságokkal. Több, eugenikával foglalkozó biológus állította, hogy egyes “fajok” felsőbb rendűek másoknál. Svédországban a Parlament döntése alapján 1921-ben létrehozták a Fajbiológia Állami Intézetét Uppsalában azzal a céllal, hogy kutatása segítse elő a svéd nép ún. “faji tisztaságát”.

a haláltáborokban és egyes koncentrációs táborokban épített helyiségek, ahol a nácik emberek tömegeit gyilkolták meg autók kipufogófüstjével vagy mérgező gázzal. Auschwitz-Birkenauban (Auschwitz II-ben) négy ilyen gázkamra volt.

(a német Geheime Staatspolizei rövidítése), a német állam politikai rendőrsége 1933- tól 1945-ig. A nácizmus ellenzékét és ezzel gyanúsítottakat juttatták börtönbe és végezték ki.

eredetiéleg a középkorban használt fogalom, mely a második világháborúban a zsidók elszállásolására kijelölt, nagyon zsúfolt városrészt jelezte (ahova néha romákat is beköltöztettek).

a náci Németország ifjúsági szervezete.

idegennek tartott személyek vagy csoportok iránt érzett elutasítás, félelem vagy agresszió. Az idegengyűlölet irányulhat bevándorlók, etnikai vagy vallási kisebbségek ellen (ld. még: Rasszizmus).

az újonnan érkezett foglyoktól ellopott javak tárolására szolgáló barakk elnevezése. (A névadók fogalmai szerint Kanada a gazdagságot és a jólétet képviselte.)

a tabor vezetősége által kinevezett fogoly, aki a többi fogoly munkáját felügyelte.

speciális tábor, melyet kizárólag azért hoztak létre, hogy ott emberek tömegeit gyilkolják meg, elsősorban gázkamrákban vagy teherautók elgázosított rakterében. A második világháború során a náci Németország hat ilyen kivégzőtábort hozott létre Lengyelország területén, ahol elsősorban zsidókat, de cigányokat kis meggyilkoltak. Ez a hat tábor a következő helyszíneken volt: Chelmno, Belzec, Sobibor, Treblinka, Majdanek és Auschwitz-Birkenau, melyből az utolsó kettő koncentrációs táborként is szolgált. (ld. még koncentrációs tábor).

(német), különleges feladattal megbízott fogolycsoport megnevezése, mint pl. a kommandó Treblinkában (erdőben dolgoztak) vagy a Sonderkommando (speciális kommandó), melynek a gázkamrákban és a krematóriumokban kellett dolgoznia.

fogolytábor vagy munkatábor, ahova az emberek a náci Németország politikájával ellentétes véleményük vagy cselekedeteik miatt, vallási hovatartozás, szexuális irányultság, ”aszociális”, bűnügyi vagy faji okok miatt kerültek. A tábor foglyait kemény és kimerítő rabszolgamunkára kényszerítették. Az első koncentrációs tábor a München melletti Dachauban épült 1933-ban. Dachau után több tábort létesítettek még Németországban, majd más országokban is. Közülük kettő, Majdanek és Auschwitz-Birkenau haláltáborként is működött (ld. még kivégzőtáborok).

közép-lengyelországi terület, Krakkó, Varsó, Radom és Lublin körzete, mely a náci Németország megszállása alatt volt, és Krakkóból irányította Hans Frank főkormányzó, 1939. októbertől 1945. januárig.

háború során egy ország kisajátítja egy másik ország területét.

német politikai mozgalom, melynek ideológiájára szerveződött az 1920-ban létrehozott Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP, Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, Német Nemzetiszocialista Munkáspárt). Az NSDAP vezetője Adolf Hitler, német diktátor volt 1933-től 1945-ig. A nácizmus antidemokratikus és antihumanista ideológia, mely egyesíti az ultranacionalizmust, a szélsőséges antiszemitizmust, a rasszizmust, a szociális darwinizmust, az imperializmust, és az ”élettér” (Lebensraum) kiterjesztését, azaz a német területek megnövelését. A nácik egységes német etnikai közösséget akartak megteremteni a fajok keveredése és ”alsóbb rendű” népcsoportok nélkül, mint a homoszexuálisok, vagy a ”német fajtól idegen elemek”, mint a zsidók és a romák jelenléte nélkül. Az ilyen csoportokat és egyéneket különféle okok miatt ”problémának” tekintették, melyet így vagy úgy ”meg kell oldani”. A zsidókat például a német nép és az ”árja faj” történelmi és életveszélyes ellenségének tekintették. A társadalmat meg akarták ”tisztítani” az ”életre nem méltó” emberektől (náci kifejezés azokra, akik valamilyen rokkantsággal, örökletes betegséggel vagy mentális retardáltsággal éltek), a ”haszontalan kenyérpusztítóktól” és az ”antiszociális elemektől”.

leginkább a zsidók erőszakos üldözését jelöli.

más emberekkel szembeni előítéletek, őket érő, megkülönböztető bánásmód. Ideológiája szerint az embereket a származásuk és kinézetük alapján kell értékelni.

védőútlevél, a magyarországi zsidókat a Holocaust során védő dokumentum, igazolvány. A védő útleveleket semleges országok diplomatái állították ki, köztük a svéd Raoul Wallenberg.

(Schuztstaffel, németül ún. védő csapatok), náci félkatonai szervezet Németországban, 1925-1945 között. Először Adolf Hitler személyes testőrségeként szolgált, majd gyors növekedésnek indult, mikor 1929-ben Heinrich Himmlert nevezték ki parancsnokául. Himmler alatt az SS-ből a náci Németország legerősebb szervezete lett, a náci párt elitjét akarta alkotni.

nagyobb, a helyi lakosság 30-50%-át kitevő arányú zsidó lakossággal bíró, kelet-európai kisvárosok vagy falvak a második világháború előtt.

egy Auschwitz-Birkenau-i épület elnevezése, ahol a ruhákat tisztították és fertőtlenítették, és ahol a munkavégzésre kiválasztott nőket és férfiakat regisztrálták, borotválták, fertőtlenítették és zuhanyoztatták.

Németországot, Olaszországot és Japánt együtt nevezték így a második világháborúban (ld. még Szövetségesek).

(ld. likvidálás).

irányítás.

(német), helyi védelmi csapatok Németországban, a második világháború végén. A “civil seregbe” erőszakkal toboroztak fiatal fiúkat és idős férfiakat.