Anna Maria (Settela) Steinbach-ot, egy 10 éves holland roma kislányt 1944-ben Auschwitz-Birkenauba deportálták, ahol meggyilkolták.
Lista a zsidó népességről országonként az 1942-es wannsee-i konferenciára.
A group of partisans from various fighting units who guarded the airfield in the Naliboki Forest, among them partisans from the Bielski brothers’ group, who was active in the years 1942–1944 in the forest near the village of Naliboki, in Belarus (formerly Poland). July 20, 1944.
Elzászi roma nők és gyerekek a rivesaltes-i büntetőtáborban.
A Bergen-Belsen-i koncentrációs tábor „cigánybarakkjának” női túlélői a felszabadítás után.
Két zsidó férfi sakkozik Lodzban, Lengyelország 1936.
Fénykép 1923-ból egy német férfiről, aki bankjegyeket használ tapétának.
A német küldöttség a versailles-i békekonferencián, Franciaország, 1919.
Herschel Grynszpan a letartóztatása 1938 novemberében Párizsban. Franciaország.
A Jungmädelbund (Ifjú Lányok Szövetsége) tagjai a Német Lányszövetség (BDM) hirdetőplakátját teszik ki a falra. A felirat: "Lépj be, leány, egy vagy közülünk." A náci Németország, azzal a céllal, hogy ellenőrzése alá vonja a teljes ifjúságot, azt akarta, hogy minden fiú és lány csatlakozzon ifjúsági mozgalmaikhoz, amelyekben a náci világszemlélet alapjait tanították nekik.
Fájó Erzsébet.
A Második Nemzetközi Eugenetikai Konferencia emblémája, 1921.
Zsidó népesség Európában a háború előtt (1933 körül).
Zsidók a gettóban, Lodz, Lengyelország.
Lengyel és német nyelvű közlemény, amelyben kijelölik a romák („cigányok”) lakhelyét a varsói kerületben. 1942. június 1-től romák kizárólag a zsidó gettó területén lakhattak.
A fénykép egy vallásos zsidó ember megalázásának dokumentuma, amely 1939 őszén, a megszállt Lengyelország területén készült a Tomaszów Mazowiecki nevű városban.
1938. november 10. Zsidó kereskedők takarítják el a pogrom nyomait.
Egy zsidó ügyvédet, Dr. Michael Siegel, nyilvánosan megaláztak a Müncheni utcákon, Németországban, mert bízott az igazságszolgáltatás rendszerében. A nácik a haját leborotválták és kényszerítették, hogy mezítláb menjen. A jel így szólt: “Én soha többé nem teszek panaszt a rendőrségen. “
Roma fogolycsoport várja német fogvatartóik parancsait a belzec-i koncentrációs tábor kerítése melletti téren (1940).
Dr. Robert Ritter és munkatársa, Eva Justin vérmintát vesz a szintiken és romákon folytatott faji kutatásaikhoz. Landau, Németország, 1938.
Antiszemita felirat a müncheni Német Múzeum (Deutsches Museum) könyvtárának bejáratánál. 'Juden Zutritt verboten!' ('Zsidóknak belépni tilos!') (A fotó 1935 januárjában készült.)
Képeslap 1939-ből Adolf Hitlerrel és Paul von Hindenburggal.
Egy helyi kollaboráns rendőr a németek által elfoglalt Szerbiában roma csoportot kísér kivégzésük helyszínére.
Európa vasúthálózata és táborok, 1939.
Eva Justin egy roma asszony fejének méreteit vizsgálja. Jobbra egyik munkatársa, Sophie Erhardt. Landau, Németország, 1938.
Az eviani konferencia küldöttei.
1942. június, a Żelazna utca 70. és a Chłodna utca 23. sarkán (keletre). A Żelazna utcának ez a szakasza kötötte össze a németek által elfoglalt Varsó "nagy gettónak" és "kis gettónak" nevezett területeit.
Diákok és az SA tagjai "nem-németnek" nyilvánított könyveket rakodnak a berlini könyvégetés idején. A transzparens felirata: "Német diákok masíroznak a nem-német lelkület ellen". Berlin, Németország, 1933. május 10.
Egy példa az 1600-as és 1700-as évek folyamán egész Európában érvényben levő szigorú cigányellenes törvényekre: egy rendelet, ami kimondja, hogy minden felnőtt „cigányt” kötél általi halálra kell ítélni, és gyermekeiket árvaházba küldeni. Poroszország, 1725.
1933. július 14-én lépett életbe a genetikai betegek utódlásának megelőzéséről szóló törvény a náci Németországban („Gesetz zur Verhütung erbkranken Nachwuchses”).
Náci hangulatkeltés Berlinben, Németország 1932.
Az 1938 novemberi pogrom 1938 alatt letartóztatott emberek számlálása a Buchenwaldi koncentrációs táborban, Németország.
Propaganda plakát a „Neues Volk” (Új Nép) című náci újsághoz (1938), ami a vágyott egészséges német család ideális elképzelését mutatja be mint a „Volksgemeinschaft” (Nemzetközösség) alapját.
Füst távozik a Hartheim kastélybeli krematórium kéményéből. (1941)
„Ez a genetikailag beteg ember 60 000 márkába kerül Népközösségünknek élete során. Néptárs, ez a te pénzed is.” (1938)
A nemzetiszocializmus szinti és roma túlélőinek emlékműve, Berlin.
Members of the family camp protected by the partisan detachment of Tuvia Bielski, who were hiding in the woods near the village of Naliboki, in Belarus (formerly Poland), until 1944. (Commander Yehuda Bielski, sitting second row right.)
"Kristallnacht": nationwide pogrom.
Szoba a Fort VII erődben (Poznań, Lengyelország), ahol 1939 októberében először végeztek ki gázkamrában pszichiátriai betegeket.
Az épület, ahol a Wannsee-konferencia zajlott, Berlin közelében, Németországban van.
„T4” orvosok meglátogatják a Starnberg tavat egy szelekció alkalmával a dachaui koncentrációs táborban, 1941. szeptember 3-án. Jobbról a második dr. Hermann Paul Nitsche, az Eutanáziaprogram (Aktion T4) orvosi hivatalának vezetője.
Hans Scholl, Sophie Scholl és Cristoph Probst, a Fehér Rózsa nevű szervezet tagjai.
Náci választási plakát 1932-ből. A szöveg: „A mi építőköveink: munka, szabadság, kenyér. A többiek építőkövei: szociális megszorítások, korrupció, félelem, gyűlölet, hazugságok.”
A német Johannes Bell aláírja a békeszerződést 1919. június 28-án a Tükörteremben. Sir William Orpen festménye.
Zsidó népesség Európában a háború előtt (1933 körül).
Romák és szintik a lackenbach-i táborban, Ausztriában. 1941-ben a foglyok egy részét a lodz-i gettóba deportálták.
Esküvői kép elkövetők részvételével Hartheimben, 1940. szeptemberében. Balról jobbra: Christian Wirth (a hartheimi megsemmisítő központ irodavezetője, később a lengyelországi zsidóság tömeges meggyilkolásának egyik vezető tervezője), Franz Reichleitner (Wirth helyettese Hartheimben, később a sobibori megsemmisítő tábor parancsnoka a megszállt Lengyelországban), Elisabeth Vallaster (a menyasszony, egy hartheimi „ápolónő”), Josef Vallaster (a vőlegény, krematóriumi dolgozó Hartheimben), Gertrude Blanke (főnővér Hartheimben).
Gyerekek játszanak egy zsidó negyedben, Párizs, Franciaország 1931.
Náci plakát 1932-ből munkanélküli németeket ábrázol. A címe: „Utolsó reményünk: Hitler.”
Ismeretlen fotós nomád romák (cigányok) egy csoportjával. A fénykép valószínűleg Csehszlovákiában készült 1939-ben.
Egy bitolai focicsapat játékosai a kapuban, egy sportpályán. 1928. augusztus 14.