Válassz nyelvet! 
English 
svenska 
română 
polski 
Lithuanian 
Deutsch 
Zsidó népesség Európában a háború előtt (1933 körül).
Ez az oldal olyan feladatlapot és videókat tartalmaz, amely bemutatja neked az európai zsidóság változatos életét a holokauszt előtt. A feladat elvégzése után nagyobb rálátásod lesz a helyi, területi és nemzeti történelemre és emlékezetre. Ugyanakkor mélyebb betekintést nyersz az európai zsidó közösségek élénk, változatos életébe azzal, hogy történeteket hasonlíthatsz össze, illetve különböző nézőpontokból láthatod a személyes és kulturális életet.
Feladat
Olvasd el a szöveget és végezd el a feladatokat!
Bevezetés
A középkorban a zsidó közösségek gyakran néztek szembe nehézségekkel. Számtalanszor különféle módokon diszkriminálták őket; például olyan törvényekkel, amelyek korlátozták, hogy hol élhetnek és milyen munkát végezhetnek.
Az ún. emancipáció („egyenjogúsítás”) kora után a 18., különösen a 19. század folyamán a zsidóknak főleg Közép- és Nyugat-Európában egyre több jogot és lehetőséget adtak arra, hogy a társadalom egyenrangú tagjai legyenek.
Eközben Kelet-Európában, amelynek egy jelentős részén az Orosz Birodalom gyakorolt ellenőrzést, és ahol ma különböző országok foglalnak helyet, még mindig zsidóellenes törvények voltak érvényben.
1939-ben körülbelül 10 millió zsidó élt Európában, ami kevesebb mint 2 %-a volt a teljes európai lakosságnak. A zsidók többsége a Szovjetunió nyugati részén, vagy Lengyelországban, Romániában élt. Ezeken a területeken a zsidó népesség körülbelül a teljes lakosság 3-10 %-át alkotta.
Németországban körülbelül 500 000 zsidó élt, ami a teljes lakosság 0,75 %-át tette csak ki.
A trianoni Magyarország területén ebben az időben valamivel több mint 400 ezer zsidó élt; azaz körülbelül a lakosság 5 %-a.
Egy bitolai focicsapat játékosai a kapuban, egy sportpályán. 1928. augusztus 14.
Számos Kelet-Európai faluban és kisebb városban a zsidók – éppúgy, ahogyan nem zsidó szomszédaik – ugyanolyan életet éltek többszáz éven át. Sok zsidó ember vallásos volt és hagyományos életstílust folytatott. Voltak köztük tehetősek, de a legtöbb a szegény rétegekbe tartozott.
A közepes vagy nagyobb városokban élő zsidóság életmódja a polgárosodásnak köszönhetően egyre jobban távolodott a régitől a modern felé, és sokan maguk mögött hagyták hagyományos életformájukat, esetleg még vallásos identitásukat is. Közép- és Nyugat-Európában egyre több zsidó asszimilálódott, vagyis ugyanúgy kezdtek élni, mint a körülöttük élő többségi társadalom. Máshogy megfogalmazva az európai zsidóság életmódja nagyban függött attól, hogy hol élnek. 
Miután elolvastad a bevezető szöveget, válassz két különböző helyszínt és nézd meg a videóinterjúkat a kiválasztott helyszínhez a zsidók életével kapcsolatban az alábbi linkekre kattintva. Ezután hasonlítsd össze a két helyszínt, és a tanárod által kiosztott Venn-diagrammba írd bele a hasonlóságokat és különbségeket. Amikor elkészültél, foglald össze az osztálytársadnak, mit tudtál meg a zsidóság életéről az adott helyszíneken a videóklipek alapján, azután hasonlítsátok össze a Venn-diagrammjaitokat.
A Venn Diagram itt letölthető | Ha regisztrált felhasználó vagy töltse ki online ezt a Venn Diagram >>
A zsidók életéről Mezőcsáton (Magyarország, Miskolchoz közel).
Keller László beszél Magyarországon, Mezőcsáton töltött gyerekkoráról.
A zsidók életéről Sigheten (Magyarország/ Románia).
Livia Fränkel mesél gyerekkoráról Sigheten (Magyarország/ Románia).
A zsidók élete Lodz-ban (Lengyelország).
Jakob Ringart mesél lodz-i iskolás éveiről (Lengyelország).
A zsidók élete Mistelbach-ban (Ausztria).
Grete Stern beszél gyerekkoráról (Mistelbach, Ausztria).
Válaszolj a kérdésre!
1-2a. Véleményed szerint fontos-e megismerni az európai zsidóság életét több, különböző helyszínen? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?
Különbségek
1-1a. Különbségek (az első választott helyszín).
Hasonlóságok
1-1b. Hasonlóságok (mindkét helyszín).
Különbségek
1-1c. Különbségek (a második választott helyszín).
