1 Zsidó élet Európában

Ez az oldal olyan feladatlapot és videókat tartalmaz, amely bemutatja neked az európai zsidóság változatos életét a holokauszt előtt. A feladat elvégzése után nagyobb rálátásod lesz a helyi, területi és nemzeti történelemre és emlékezetre. Ugyanakkor mélyebb betekintést nyersz az európai zsidó közösségek élénk, változatos életébe azzal, hogy történeteket hasonlíthatsz össze, illetve különböző nézőpontokból láthatod a személyes és kulturális életet.

Feladat

Olvasd el a szöveget és végezd el a feladatokat!

Bevezetés

A középkorban a zsidó közösségek gyakran néztek szembe nehézségekkel. Számtalanszor különféle módokon diszkriminálták őket; például olyan törvényekkel, amelyek korlátozták, hogy hol élhetnek és milyen munkát végezhetnek.

Az ún. emancipáció („egyenjogúsítás”) kora után a 18., különösen a 19. század folyamán a zsidóknak főleg Közép- és Nyugat-Európában egyre több jogot és lehetőséget adtak arra, hogy a társadalom egyenrangú tagjai legyenek.

Eközben Kelet-Európában, amelynek egy jelentős részén az Orosz Birodalom gyakorolt ellenőrzést, és ahol ma különböző országok foglalnak helyet, még mindig zsidóellenes törvények voltak érvényben.

1939-ben körülbelül 10 millió zsidó élt Európában, ami kevesebb mint 2 %-a volt a teljes európai lakosságnak. A zsidók többsége a Szovjetunió nyugati részén, vagy Lengyelországban, Romániában élt. Ezeken a területeken a zsidó népesség körülbelül a teljes lakosság 3-10 %-át alkotta.

Németországban körülbelül 500 000 zsidó élt, ami a teljes lakosság 0,75 %-át tette csak ki.

A trianoni Magyarország területén ebben az időben valamivel több mint 400 ezer zsidó élt; azaz körülbelül a lakosság 5 %-a.

Zsidó népesség Európában a háború előtt (1933 körül).

Egy bitolai focicsapat játékosai a kapuban, egy sportpályán. 1928. augusztus 14.

Számos Kelet-Európai faluban és kisebb városban a zsidók – éppúgy, ahogyan nem zsidó szomszédaik – ugyanolyan életet éltek többszáz éven át. Sok zsidó ember vallásos volt és hagyományos életstílust folytatott. Voltak köztük tehetősek, de a legtöbb a szegény rétegekbe tartozott.

A közepes vagy nagyobb városokban élő zsidóság életmódja a polgárosodásnak köszönhetően egyre jobban távolodott a régitől a modern felé, és sokan maguk mögött hagyták hagyományos életformájukat, esetleg még vallásos identitásukat is. Közép- és Nyugat-Európában egyre több zsidó asszimilálódott, vagyis ugyanúgy kezdtek élni, mint a körülöttük élő többségi társadalom. Máshogy megfogalmazva az európai zsidóság életmódja nagyban függött attól, hogy hol élnek.   square.jpg

 

1. Feladat

Miután elolvastad a bevezető szöveget, válassz két különböző helyszínt és nézd meg a videóinterjúkat a kiválasztott helyszínhez a zsidók életével kapcsolatban az alábbi linkekre kattintva. Ezután hasonlítsd össze a két helyszínt, és a tanárod által kiosztott Venn-diagrammba írd bele a hasonlóságokat és különbségeket. Amikor elkészültél, foglald össze az osztálytársadnak, mit tudtál meg a zsidóság életéről az adott helyszíneken a videóklipek alapján, azután hasonlítsátok össze a Venn-diagrammjaitokat.

A Venn Diagram itt letölthető    

A zsidók életéről Mezőcsáton (Magyarország, Miskolchoz közel).

Keller László beszél Magyarországon, Mezőcsáton töltött gyerekkoráról.

Hallgasd meg a videóinterjút >>

A zsidók életéről Sigheten (Magyarország/ Románia).

Livia Fränkel mesél gyerekkoráról Sigheten (Magyarország/ Románia).

Hallgasd meg a videóinterjút >>

A zsidók élete Lodz-ban (Lengyelország).

Jakob Ringart mesél lodz-i iskolás éveiről (Lengyelország).

Hallgasd meg a videóinterjút >>

A zsidók élete Mistelbach-ban (Ausztria).

Grete Stern  beszél gyerekkoráról (Mistelbach, Ausztria).

Hallgasd meg a videóinterjút >>

 

2. feladat

Válaszolj a kérdésre!

  • Véleményed szerint fontos-e megismerni az európai zsidóság életét több, különböző helyszínen? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?

Következő fejezet (2. Náci ideológia)
2.1 Totalitárianizmus