Válassz nyelvet! 
English 
svenska 
română 
polski 
Lithuanian 
Deutsch 
Az épület, ahol a Wannsee-konferencia zajlott, Berlin közelében, Németországban van.
3. KIZÁRÁS | ÜLDÖZÉS | NÉPIRTÁS 3.1 A nácik megszerzik a hatalmat | 3.2 A zsidók életének változásai | 3.3 Gettók | 3.4 Tömeggyilkosságok és táborok | 3.5 Bűn, felelősség és büntetés
Ez a feladat hozzásegít téged annak megértéséhez, hogy hogyan ment végbe a holokauszt különböző helyszíneken. A feladat elvégzésével tudatosodik benned, hogy az egyének, szervezetek és kormányok döntései hogyan vezethetnek borzalmas következményekhez. Továbbá reflektálhatsz a holokauszthoz kötődő történelmi események és helyszínek jelentőségére.
A különleges egységek által elkövetett tömeggyilkosságok
Amikor arról beszélünk, hogy hogyan gyilkoltak meg embereket a holokauszt idején, sokan hajlamosak a gázkamrákra és a náci haláltáborokra gondolni a megszállt Lengyelország területén. Elfelejtik azonban, hogy zsidók millióit saját városaikban vagy azok közvetlen közelében ölték meg Kelet-Európában.
Néhány helyen a helyi nemzsidó lakosság tagjai önként részt vettek zsidó szomszédaik legyilkolásában, még ha erre a nácik nem is kényszerítették őket. Más helyi lakosokat arra utasítottak, hogy gyűjtsék össze a zsidókat, és rejtsék el a sírjaikat a gyilkosságok után. Sok szemtanú írta le, hogy pár áldozat még életben volt, amikor eltemették őket.
A náci tömeggyilkosságok Kelet-Európában egészen 1944-ig folytatódtak, és körülbelül 2 millió embert öltek meg így. Azonban a nácik rájöttek, hogy az áldozatok egyesével való lelövése túl sok időt vesz igénybe, és – nem utolsósorban – az elkövetőket is megviselte lelkileg. 
3.4.a Miért kezdtek a nácik gázt használni a tömeggyilkosságokhoz a tömeglövöldözés mellett?
3.4.b Mit gondolsz, hogy pár helyen miért vett részt önkéntesen a helyi nem zsidó lakosság zsidó szomszédaik meggyilkolásában?
A Wannsee-i Konferencia
1942 januárjában találkozót tartottak Wannsee-ben, Berlin határában, aminek során a magasabb rangú náci hivatalnokok és köztisztviselők megegyeztek abban, hogyan hajtsák végre azt, amit a nácik a „zsidókérdés végső megoldásá”-nak neveztek.
A tervezet, amit valószínűleg 1941 őszén terveltek ki valamikor, az volt, hogy „sűrűfogú fésűvel” nyugattól keletig vizsgálják át Európát azért, hogy megtaláljanak minden zsidót, akiket aztán vonattal megsemmisítő táborokba kell szállítani, azzal az egyetlen céllal, hogy gyorsan megöljenek annyi embert, amennyit csak lehetséges.
A wannsee-i találkozó során döntést hoztak arról, hogy a német közigazgatáson belül különböző ügyosztályok dolgoznak majd együtt a rendőrség és a biztonsági szervezetek vezetésével.
3.4.c A mindennapi életben véleményed szerint miről szoktunk listát csinálni?
3.4.d Mit árul el neked a wannsee-i lista arról, hogy a nácik hogyan közelítették meg a kitűzött céljukat?
Lista a zsidó népességről országonként az 1942-es wannsee-i konferenciára.
Koncentrációs és megsemmísitő táborok
Különbség volt a koncentrációs és a megsemmisítő táborok között. Az első koncentrációs táborokat a nácik rögtön azután létesítették, hogy 1933-ban hatalomra kerültek. Kezdetben az volt a céljuk, hogy elzárják és átneveljék a politikai ellenzéket. Néhány rabot később elengedtek, másokat egészen 1945-ös felszabadításukig fogságban tartottak, és sokan meghaltak vagy megölték őket.
Másrészről a megsemmisítő táborokat kizárólag azzal a céllal hozták létre, hogy annyi embert meggyilkolhassanak, amennyit csak tudnak. Az SS felügyelete alatt kiválogattak pár foglyot, akiknek az volt a feladata, hogy a dolgok akadálytalanul menjenek; de a haláltáborokba küldöttek hatalmas többségét meggyilkolták a gázkamrákban, rögtön a megérkezésük után.
Hat megsemmisítő tábort építettek. Az első tábor, Chelmno, 1941 decemberében kezdte meg működését. Közel volt Lodz városához, a mai Lengyelország nyugati felén. Három tábor – Belzec, Sobibor és Treblinka – a mai Lengyelország keleti részén épült fel, azon a részen, amit a nácik Lengyel Főkormányzóságnak neveztek. Két tábor – Auschwitz-Birkenau és Majdanek – egyszerre volt munka- , gyűjtő-, és haláltábor.
Hasonlítsd össze a térképeket!
Nézd meg az alábbi térképeket: olyan összefüggésekre lelsz rajtuk, ami sok mindent megmagyaráz. Az első térkép az európai zsidóság számarányát mutatja a háború előtt. A második térkép az európai vasúthálózatot ábrázolja 1939-ben, és a megsemmisítő táborok elhelyezkedését. Majd válaszolj a kérdésekre!
Zsidó népesség Európában a háború előtt (1933 körül).
Európa vasúthálózata és táborok, 1939.
3.4.e Véleményed szerint milyen logisztikára volt szüksége a náciknak ahhoz, hogy hatékonyan végre tudják hajtani a megsemmisítési parancsokat?
3.4.f Auschwitz kezdetben munkatábor volt, de később a háború folyamán gázkamrákkal és krematóriumokkal bővítették. Mi volt ennek az oka?
3.4.g Ahogyan a háború egyre terjedt, az erőszak és a különböző módszerek oly mértékben fejlődtek, hogy úgy tűnt, a náci párt meg tudja valósítani célját: egy olyan országot, ahol csakis „tiszta” németek élnek. Ez hogyan változtatta meg a háború természetét?
