4.1 Újságcikkek a novemberi pogromról

Ebben a feladatlapban német és angol újságcikkeket olvashatsz. A feladat elvégzésével fejlesztheted azt a képességedet, hogy kritikusan vizsgálj történelmi forrásokból származó információkat, és megértheted, hogyan tekinthetünk történelmi eseményekre különböző nézőpontokból.

Feladat

Ebben a feladatban az 1938-as zsidóellenes erőszakhullámról fogsz olvasni. Először olvasd el a szöveget, majd végezd el a sajtóelemzést!

A novemberi pogrom

A novemberi pogrom (korábban Kristallnacht-nak, azaz Kristályéjszakának nevezték) arra a zsidóellenes erőszakhullámra utal, amely főként 1938. november 9-10-én zajlott egész Németországban, Ausztriában, és a német csapatok által nemrégen Csehszlovákiától elfoglalt Szudéta-vidéken.

Az erőszakot elsősorban a náci párt hivatalnokai, a Hitlerjugend és az SA tagjai szították. (SA: Sturmabteilungen. Szó szerinti jelentése rohamosztag)

Ennek következményeként a német hatóságok kijelentették, hogy a novemberi pogromok tkp. spontán kitörései voltak annak a közhangulatnak köszönhetően, amely válasz volt Ernst vom Rath meggyilkolására.

Vom Rath egy német követségi hivatalnok volt Párizsban. Herschel Grynszpan, egy 17 éves lengyel zsidó fiú lőtte le a diplomatát 1938. november 7-én. Ugyanis néhány nappal korábban a német hatóságok többezer lengyel állampolgárságú, de Németországban élő zsidó lakost űztek ki a Birodalom területéről; Grynszpan értesült róla, hogy köztük vannak a már 1911-től Németországban élő szülei és testvérei is.

Vom Rath 1938. november 9-én, 2 nappal a lövés után meghalt. Ez a nap történetesen az 1923-as müncheni sörpuccs évfordulója volt, ami fontos esemény volt a nemzetiszocialisták naptárában. A náci párt vezetősége, amely Münchenben gyűlt össze, hogy megünnepelje az évfordulót, elhatározta, hogy ezt az alkalmat használja ürügyül, hogy elindítsák az antiszemita kegyetlenkedések éjszakáját.

Joseph Goebbels propagandaminiszter, a Kristályéjszaka fő felbujtója azt sugalmazta az összehívott „legrégibb náci párttagoknak”, hogy a „világ zsidósága” esküdött össze a gyilkosság elkövetésére. Kijelentette, hogy „a Führer elhatározta, hogy …. a tüntetéseket nem a pártnak kell előkészítenie vagy megszerveznie, de amennyiben spontán törtek ki, nem szabad gátat szabni nekik.”

A lázongók mintegy 1400 zsinagógát és imaszobát romboltak le szerte Németországban, Ausztriában és a Szudéta-vidéken. Sok zsinagóga lángolt az éjszakában az emberek és a helyi tűzoltók szeme láttára, akik azt a parancsot kapták, hogy csak azt akadályozzák meg, hogy a lángok átterjedjenek a szomszédos „árja” épületekre.

Az SA és a Hitlerjugend tagjai az egész országban körülbelül 7500 zsidó tulajdonban levő üzlet kirakatait zúzták be, és kifosztották áruikat. Számos területen a zsidó temetők a meggyalázás célpontjaivá váltak. Bár konkrét gyilkosságok nem szerepeltek a központi utasításokban, a novemberi pogromok legalább 400 zsidó származású ember életét követelték november 9-10-én.

1938. november 10. Zsidó kereskedők takarítják el a pogrom nyomait.

Ahogyan a pogromok egyre terjedtek, az SS egységei és a Gestapo (a politikai titkosrendőrség) Reinhard Heydrich utasításait követve körülbelül 30 000 zsidó férfit tartóztattak le, és többségüket a helyi börtönökből Dachauba, Buchenwaldba, Sachenhausenbe és más koncentrációs táborokba szállították.

A novemberi pogrom egy új korszak kezdete, amikor a náci rendszer egyértelműen etnikai alapon ellehetetlenítette a zsidók helyzetét. Többszázan haltak meg a táborokban a kegyetlen bánásmód miatt, amit el kellett viselniük. A többséget azzal a feltétellel engedték el a következő három hónap alatt, hogy megteszik a lépéseket a Németországból való emigrációra. Valóban, a novemberi pogrom hatásai ösztönzőként hatottak a zsidók Németországból való emigrálására a következő hónapokban.  square.jpg

Az 1938. novemberi pogrom során letartóztatott embereket számlálják egy névsorolvasáson a németországi Buchenwald koncentrációs táborában.

Hasonlítsd össze az újságcikkeket!

Alább rövidített és némileg szerkesztett újságcikkeket fogsz olvasni a Kristályéjszakáról. Az első egy német forrás, a második Nagy-Britanniából származik. Dolgozzatok párban: hasonlítsátok össze az újságcikkeket, majd töltsétek ki a táblázatot! Beszéljétek meg, ki melyik cikket olvassa el, és a feladat elvégzéséig ne olvassátok el a másik cikket!

Az újságcikkek és feladatlap itt letölthető       

Előző fejezet (3. Kizárás | Üldözés | Népirtás)
3.5 Bűn, felelősség és büntetés