4.4 Ellenállás

Ebben a feladatban olyan emberekről olvashatsz, akik nem értettek egyet a náci rendszerrel, sőt, esetenként ellene is szegültek. A feladat elvégzése során fejlesztheted empatikus képességeidet, és megértheted, miért olyan fontos döntéseket hozni és azok alapján cselekedni; hiszen ezek mind elengedhetetlenek a demokratikus értékek és az emberi jogok megvédéséhez és fenntartásához.

Feladat

Oldd meg az egyes feladatokat!

Fegyveres, civil és lelki ellenállás a gettókban a holokauszt alatt

 

1. FELADAT: AZ ELLENÁLLÁS DEFINÍCIÓJA

1a,

  • A hógörgeteg technikát alkalmazva határozzátok meg, mit jelent az ellenállás!

 Hógörgeteg technika: az egész csoport egy körben ül. A diákok párban dolgozva megalkotják az ellenállás definícióját. Ezután minden páros csatlakozik egy másik párhoz, és megpróbálnak kialakítani egy közös definíciót. Azután minden négyfős csoport csatlakozik egy másik négyfős csoporthoz, és ismét megpróbálnak egy közös definíciót alkotni.

Addig kell a gyakorlatot folytatni, amíg nem jön létre két nagy csoport 1-1 definícióval, amiket felírnak egy flip-chartra vagy a táblára. Ezután a tanár véleményezi a két meghatározást, és egyetlen definíciót alkot, ami magába foglalja a csoportok által megfogalmazott két definíció legfontosabb elemeit.

1b,

  • Olvasd el azt a meghatározást, amit Roman Kent, a lodz-i gettó és az Auschwitz-Birkenaui tábor túlélője fogalmazott meg az ellenállásról! 

  • Miután figyelmesen elolvastad a szöveget, próbáld megfogalmazni, melyek az ellenállás különböző formái, amiket Roman Kent említett, és sorold fel vázlatpontokba szedve!

"[…] A gettóban alakult egyfajta kommunista mozgalom, és a kommunista mozgalom néhány vezetője nagyon jó barátom volt, együtt jártunk valamikor iskolába. Valami olyasfélét szerveztek a részlegünkben, amit az Államokban úgy hívnánk, hogy „lassító sztrájk”. Amikor a főnökség azt akarta, hogy egy nap alatt 10 hátizsákot gyártsunk le a német hadseregnek, mi csak kettőt csináltunk. És rájöttünk, hogy a főnökség nem merne tenni semmit velünk, mert ha nyíltan azt mondják, hogy „hé, lassító sztrájkot tartotok”, akkor megbüntetnék őket a németek. Úgyhogy, mondhatni, kijátszottuk őket a németek ellen, és megmentettük az életünket a nagyon alacsonyfokú termeléssel. Azért mondom ezt el, mert nagyon sokszor hallottam, hogy a zsidók nem tettek semmit, mentek mint a birkák a vágóhídra. De ez nem igaz, mert ellenállás is volt. Nemcsak az az ellenállás, ami pisztollyal meg tölténnyel történik. Ami azt illeti, néha az a legkönnyebb, fegyverrel ellenállni.  

De nagyon sokszor annak a következménye, ha fegyvert fognak és lelövik a németeket, az lett volna, hogy előállítanak 1-200 másik embert, és megölik őket. Szóval ez nem sokat érne. De az efféle ellenállás tényleg ellenállás. Ellenállás, amikor egy anya ad egy szelet kenyeret a gyerekének, és így ő túléli – ez ellenállás. Ellenállás az is, amikor a lodz-i gettóban volt egy szimfonikus zenekarunk, és ez a zenekar játszott, és hideg volt, de azzal, hogy a gettóban játszottak, elérték, hogy az emberek élni akarjanak másnap, meg még egy nap, és még egy nap. Igen, lehet hogy ez nem volt halálosan veszélyes, de ellenállás volt. A tanár, aki gyerekeket tanított a gettóban – ez is ellenállás volt, mert tilos volt. Tehát nagyon sok fajtája van az ellenállásnak, lelki, vagy erkölcsi, és így tovább. […]"

square.jpg

 

2. FELADAT: A VARSÓI FELKELÉS OKAI

2a,

  • Olvasd el, mivel magyarázza Noemi Szac-Wainkranc a naplójában a varsói felkelés okait!

"[…] A csata folytatódik. Van némi cserélődés a harcosok között, és egy kis szusszanás a bunkerben, de mindenki harcolni akar; mindenki dicsőíti a halál eszméjét az ellenség elleni harcban. Micsoda öröm fegyverrel célozni az ellenségre, érezni, hogy bosszút állhatunk a családunkért, érezni, hogy nem védtelen állatok vagyunk, amit a vágóhídra visznek, hanem emberi lények, akik tudnak harcolni, lőni, benzint locsolni a tankokra, olyan emberek, akik fegyvert tudnak szegezni a németekre és megölni őket. […] A csata második hetében elfoglaltuk az egész Leszno utcát, a németeket kiszorítottuk a folyó másik partjáról, és fegyvereket meg egyenruhákat zsákmányoltunk. […] Könnyen ment. Megostromoltuk a gettóban az összes raktárat, amiben pótalkatrészek, gépek és egyenruhák voltak. Egyre több német hadosztályt küldtek ellenünk, de a mi bástyánk az erőnk volt, a makacsságunk, és az egyetlen gondolatunk: bosszút kell állnunk! 

Kétségkívül úgy tűnt, hogy minden káoszba fulladt, de ez csak a felszín volt. Éppenséggel minden a terv szerint haladt, épp aszerint, ahogyan megbeszéltük az asztal körül ülve azokon a szomorú estéken. Vajon megvalósulhat a tervünk a falak lerombolására? A menekülés győzelem lenne számunkra. De nem volt menekülés. Akármerre is megyünk, biztosan elbukunk, és a győzelem – csak egyetlen győzelem lehetséges: olyan hosszan kitartani, amíg csak lehetséges, és a lehető legtöbb némettel végezni…. Nem voltunk boldogtalanok: épp ellenkezőleg, ez volt számunkra a legnagyobb boldogság. Össze lehet hasonlítani ezt a fajta halált a gázkamrával? Halj meg! Az anyámért, az apámért, a gyermekeimért, az életünkért! Rád célzok! Ó Istenem, engedd, hogy a golyó célba találjon![…]"

2b,

A varsói felkelés az első fegyveres civil felkelés volt a náci Németország ellen, amelyet a megszállt európai területen robbantottak ki, de nem ez volt az egyetlen fegyveres tevékenység zsidók részéről.

Zsidó partizán csoportok különböző tevékenységeket szerveztek szerte Európában, de mértékük helyszínről helyszínre eltért. A varsói gettó harcosainak azonban csak minimális katonai erejük volt, és bár gyakorlatilag nem volt esélyük a győzelemre, mégis a küzdelem mellett döntöttek.   square.jpg

  • A Noemi Szac-Wainkranc naplójában szereplő idézetek alapján sorold fel azokat az okokat, amelyek miatt a harcosok küzdöttek a német hadsereg ellen! 

  • Nézz utána az interneten egyéb helyszíneknek, ahol zsidó ellenállás volt a holokauszt alatt, és a mellékelt európai térképen jelöld egy virtuális gombostűvel azokat a helyszíneket, ahol a nácikkal szembeni ellenállás folyt, a rá vonatkozó adatokkal együtt. Legalább 5 helyszínt találj Varsón, illetve Lengyelországon kívül. Ne feledd ellenőrizni az információidat legalább két különböző forrásban vagy webhelyen.

 

3. FELADAT: IFJÚSÁGI CSOPORTOK ELLENÁLLÁSA

3a,

  • Olvasd el a vilnius-i Zsidó Úttörő Ifjúsági Csoport kiáltványát, amiben ellenállásra szólítanak fel 1942. január 1-jén!

Nem engedhetjük, hogy úgy hurcoljanak el minket mint birkát a vágóhídra!

Zsidó fiatalok, ne hagyjátok, hogy félrevezessenek! Litvánia Jeruzsálemének (Vilnius) 80.000 zsidó lakosa közül csupán 20.000 maradt! Szemünk előtt ragadták el tőlünk szüleinket, fivéreinket és nővéreinket. Hol az a többszáz férfi, akiket munkára hurcoltak a litván rablók? Hol vannak azok a meztelen asszonyok és gyermekek, akiket elraboltak tőlünk a provokáció rettegésének éjjelén? Hol vannak a zsidók, akiket az Engesztelés Napján elhurcoltak?

Hol vannak fivéreink a második gettóból?

Azok, akiket elvittek a gettóból, sosem tértek vissza.

A Gestapo minden útja Ponaryba vezet. És Ponary maga a halál!

Kétkedők! Számoljatok le minden illúzióval. A gyermekeitek, a férjeitek és feleségeitek már nem élnek.

 

Ponary nem egy tábor – mindenkit lelőttek ott.

Hitler célja az, hogy minden zsidót megöljön Európában. A litván zsidók sorsa az, hogy ők legyenek az elsők a sorban.

Ne úgy menjünk mint birka a vágóhídra!

Igaz, hogy mind gyengék és védtelenek vagyunk, de az egyetlen válasz az ellenségnek az ellenállás! Fivérek! Jobb szabad harcosként meghalni, mint a gyilkosok kegyelméből élni. Állj ellen! Az utolsó lélegzetvételig.

 

3b,

Válaszold meg a következő kérdéseket!

  • 4.4-3b:1 Milyen litvániai események gyakoroltak hatást a kiáltványra, amelyek fegyveres felkelésre buzdították a zsidókat a vilnius-i gettóban?

  • 4.4-3b:2 Nézz utána Ponary-nak! Mi volt az? Mi történt ott?

  • 4.4-3b:3 A szövegben szereplő információk alapján a gettóban történő civil ellenállásról gondold át a következő mondatot: „Nem engedhetjük, hogy úgy hurcoljanak el minket mint birkát a vágóhídra!” Vajon ez tükrözte a gettók valóságát?

  • 4.4-3b:4 Más zsidó ifjúsági csoportokhoz is eljutott a kiáltvány a megszállt területek gettóiban. Mi lehetett tartalmának hatása a gettóbeli zsidó szervezetekre?

3c,

Members of the family camp protected by the partisan detachment of Tuvia Bielski, who were hiding in the woods near the village of Naliboki, in Belarus (formerly Poland), until 1944. (Commander Yehuda Bielski, sitting second row right.)

Válaszold meg az alábbi kérdéseket!

  • 4.4-3c:1 Nézd meg a fotót figyelmesen! Határozd meg, mikor és melyik évszakban készülhetett!

  • 4.4-3c:2 Kik lehetnek a képen szereplő emberek?

  • 4.4-3c:3 A képen Tuvia Bielski áll, balról a harmadik. Ő volt a partizánosztag parancsnoka, ami a naliboki erdőben a zsidó családok táborát védte. Megnézve a kép elrendezését és az emberek ruházatát, mit gondolsz erről a fotóról? Milyen célból készülhetett?

3d,

A group of partisans from various fighting units who guarded the airfield in the Naliboki Forest, among them partisans from the Bielski brothers’ group, who was active in the years 1942–1944 in the forest near the village of Naliboki, in Belarus (formerly Poland). July 20, 1944.

Válaszold meg az alábbi kérdéseket!

  • 4.4-3d:1 Nézd meg a fotót figyelmesen. Határozd meg, mikor és melyik évszakban készülhetett!

  • 4.4-3d:2 Kik lehetnek a képen szereplő emberek a ruhájuk és a felszerelésük alapján? Mi lehetett a foglalkozásuk?

  • 4.4-3d:3 Elemezd a két fényképet! Mik a lényeges különbségek a két, a fotókon szereplő csoport között? Mi lehetett közös ezekben az emberekben, és mi különböztethette meg őket?

3e,

Kiegészítő kérdések és feladatok:

  • 4.4-3e:1 Használj elérhető forrásokat, hogy információt gyűjts a fehéroroszországi zsidó partizánokról!

  • 4.4-3e:2 Járj utána, hogyan hozták létre az erdőkben a zsidó családok táborait, akik elmenekültek a kiürített gettókból, és hogyan működtek!

  • 4.4-3e:3 Keress adatokat a Bielski fivérekről, a zsidó partizáncsapat szervezőiről a fehéroroszországi naliboki erdőben!

  • 4.4-3e:4 Nézz utána, hogy mi volt a Kelet-Európában működő zsidó partizán csoportok fő feladata és célja!

  • 4.4-3e:5 Elemezve a zsidó népesség különböző attitűdjeit a holokauszt történéseihez, hogyan írnád le a zsidó partizánokét?

 

4. FELADAT: ÖSSZEGZÉS

Egy általános nézet szerint a zsidók passzívak voltak, és nem szegültek szembe gyilkosaikkal. Elie Wiesel azonban javasolja ennek a véleménynek az újragondolását: „A kérdés nem az, hogy miért nem harcolt minden zsidó, hanem hogy miért harcolt olyan sok. Megkínzottak, ütlegeltek, éhezők: honnan vették a lelki és fizikai erőt, hogy ellenálljanak?”  square.jpg

  • 4.4-4a Reflektálj a kijelentésre, és írj 1-2 bekezdésnyi fogalmazást arról, hogy szerinted mi indíthatta küzdelemre a zsidókat a nácik megsemmisítési terve ellen. Milyen ellenállási formák léteztek? Próbáld megválaszolni azt a kérdést, hogy mi lehet az oka a korábbi téves elgondolásnak!

Előző feladat
4.3 Merj nemet mondani
Következő feladat
4.5 Embermentők