2.1 Totalitárianizmus

Ez a feladatlap a totalitárianizmusról szól, és arra világít rá, miért volt olyan fontos a nácik számára a német állam teljes ellenőrzés alá vonása. A feladatok elvégzésével jobban megértheted a demokratikus értékek és emberi jogok védelmének fontosságát, illetve a propaganda természetét bárhol és bármikor. Ezen kívül reflektálhatsz arra, hogy akár a legapróbb változások is a társadalomban, illetve az egyének, szervezetek és kormányok választásaiban milyen szörnyű következményekhez vezethetnek.

Feladat

Olvasd el a szöveget és válaszolj az azt követő kérdésekre!

A totalitárianizmus alapjai

A nácik egyik célkitűzése a sok közül az volt, hogy megteremtsék a Népközösséget (Volksgemeinschaft), aminek elve nem az egyéni, hanem a közjó fogalmán alapszik. A meghatározáson belül a nácik hangsúlyozták az ún. uralkodó faj, az árják tisztaságát és felsőbbrendűségét. Elképzeléseik szerint az uralkodó fajnak „természetadta joga” uralkodni a „többi”, azaz „alsóbb fajok”, különösen a gyűlölt zsidók és más nem-német fajok felett.

Szintén fontos elképzelés volt a náci ideológia számára, hogy minden germán népet egyetlen nemzetben egyesítsenek, ezért arra összpontosítottak, hogy kiterjesszék az Életteret (Lebensraum). Az eszközök között szerepelt a természetes szaporulat elérése, terjeszkedés fenyegetéssel és erőszakkal, és ha szükséges, akár a háború is. Ennek eléréséhez a náciknak az kellett, hogy a nép teljesen alávesse magát és támogassa őket, ezért vezették be a Gleichschaltung politikáját, amely nem más, mint az egyének és intézmények egyesítésének folyamata egyetlen ideológiában, amelyet ma totális szabályozásnak nevezünk. Hogy megragadjuk, mi történt a német államban a náci uralom alatt, meg kell értenünk a totalitárianizmus alapjait.

A totalitárianizmus olyan kormányzati forma, amely monopolizálja és totális ellenőrzés alá vonja az állampolgárok közösségi és magánéletét. Egy totális államnak nincs aggálya afelől, hogy tiszteletben tartsa az emberi jogokat, vagy az emberi élet értékét addig, amíg minden erőforrás egyetlen, egységes célt szolgál, nevezetesen az erős központi uralom által képviselt állam megteremtését. Ezt az uralmat általában egy karizmatikus, személyi kultusszal övezett vezető testesíti meg. A náci Németországban ezt vezérelvnek (Führerprinzip) nevezték, amelyet Hitler személyesített meg mint az egyetlen felsőbbrendű vezető, aki totális engedelmességet vár el.

A hatalomnak ez a kisajátítása azért volt lehetséges, mert szigorú kormányzati ellenőrzés uralkodott a társadalmi és egyéni élet minden színterén. A totális vezetés semmiféle egyéni szabadságnak nem enged teret, és elnyomja, elbátortalanítja a hagyományos szervezeteket és társadalmi intézményeket. Ennek az állami ellenőrzésnek köszönhetően az ifjúsági, kulturális, vallási, szakmai és sportegyesületek minden tevékenységét korlátozza a politikai kontroll és hatáskör a mindennapokban is. Ezért elmondható, hogy a totális rendszerek különböznek a korábbi autoriter rendszerektől, ahol a fő cél általában csak az volt, hogy a vezetők egyedül gyakoroljanak politikai ellenőrzést.

A Jungmädelbund (Ifjú Lányok Szövetsége) tagjai a Német Lányszövetség (BDM) hirdetőplakátját teszik ki a falra. A felirat: "Lépj be, leány, egy vagy közülünk." A náci Németország, azzal a céllal, hogy ellenőrzése alá vonja a teljes ifjúságot, azt akarta, hogy minden fiú és lány csatlakozzon ifjúsági mozgalmaikhoz, amelyekben a náci világszemlélet alapjait tanították nekik.

1933 augusztusában Joseph Goebbels, a Birodalom Népfelvilágosítási és Propagandaminisztere egy rádiókiállításon beszélt a német rádiózás irányáról. Beszédéből világosan kiderül ezeknek a totális intézkedéseknek a jelentősége abban, hogy a tömegeket a náci ideológia szükségletei szerint egyesítsék:

„Egy kormányzatnak, amely elhatározta magát arra, hogy egyesítse a nemzetet, hogy az ismét a hatalom központja lehessen a nagy világesemények során, nemcsak joga, de egyenesen kötelessége, hogy a nemzet minden aspektusát alávesse céljának, vagy legalábbis biztosítsa, hogy az támogassa ebben. Ez igaz a rádióra is. Minél jelentősebb valami a széles tömegek akaratának befolyásolásában, annál nagyobb a felelőssége a nemzet jövőjére nézve.”

Joseph Goebbels | German Propaganda Archive

Közös vonás a totális államokban az is, hogy üldözik és kizárják azokat, akik esetleg nem értenek egyet a mozgalom által képviselt nézettel, és így az állam ellenségeivé válnak. A propaganda használatával és azzal, hogy mindent úgy magyaráznak, mint a nemzet és népe védelmének és erősítésének eszközét, a totális rendszer kötelezőnek látja, hogy szigorúan fellépjen az ellen, amit (a saját véleménye szerint) „gonosznak” és az államra fenyegetőnek tart. Ez nemcsak a politikai ellenzékre vonatkozik, de azokra is, akiket a náci kormány értéktelennek és nem-németnek ítélt faji vagy társadalmi alapon.

Annak biztosítására, hogy a közvélemény legnagyobb része osztja a nézeteit, a totális rendszer messzemenően meghatározza és összehangolja az elfogadott értékrendet az oktatás, a tudomány és a kultúra területein keresztül, és cenzúrázza, vagy eltörli az ellentétes nézeteket. A közvélemény ellenőrzésével és cenzúrázásával, totalitariánus eszközökkel a nácik azt a benyomást tudták kelteni, hogy a rendszernek elsöprő nyilvános támogatása van, ezért azon kevesek, akiknek kétségeik voltak, nem mertek nyilvánosan fellépni.

Diákok és az SA tagjai "nem-németnek" nyilvánított könyveket rakodnak a berlini könyvégetés idején. A transzparens felirata: "Német diákok masíroznak a nem-német lelkület ellen". Berlin, Németország, 1933. május 10.

square.jpg

 

Vitassátok meg a következő kérdéseket!

  • 2.1.a Sok meghatározás a fenti szövegben igen sajátos, ugyanakkor fontos a náci ideológia megértéséhez, de talán nem könnyű megérteni őket. Próbáld megmagyarázni és saját szavaiddal megfogalmazni az alábbi fogalmakat, majd hasonlítsd össze az osztálytársaid magyarázataival! Volksgemeinschaft (Népközösség), Lebensraum (Élettér), Nem-német, Führerprinzip (vezérelv).

  • 2.1.b Milyen totalitariánus vonásokat használtak a nácik hatalmuk és támogatottságuk megtartására?

  • 2.1.c Mi a különbség a „politikai” és a „totális” kontroll között? Miért akartak a nácik totális kontrollt?

  • 2.1d A két fentebbi fotó példa arra, hogyan kontrollálta az állam az ifjúság nevelését. Mi lehetett a náci rendszer oka az ifjúság és az oktatás ellenőrzés alatt tartására?

Előző fejezet (1. Zsidó élet Európában)
1 Zsidó élet Európában
Következő feladat
2.2 Fajhigiénia