3.1 A nácik megszerzik a hatalmat

3. KIZÁRÁS | ÜLDÖZÉS | NÉPIRTÁS     3.1 A nácik megszerzik a hatalmat  |  3.2 A zsidók életének változásai  |  3.3 Gettók  |  3.4 Tömeggyilkosságok és táborok 3.5 Bűn, felelősség és büntetés

Ez az oldal olyan feladatlapot tartalmaz, ami hozzásegít, hogy megértsd, mik voltak azok a kulcstényezők, amelyek a nácikat hatalomra segítették. A feladat elvégzése után még jobban megérted majd a propaganda működésének természetét, és elgondolkodhatsz a történelmi események jelentőségén és a történelmi narratívák szerepén a szélsőséges és antidemokratikus mozgalmak propagandájában.

Feladat

Olvasd el a következő szöveget és végezd el a kapcsolódó feladatokat!

A versailles-i béketárgyalások

1918 novemberében véget ért az első világháború. A következő évben kezdődő béketárgyalásokon, a franciaországi Versailles-ban úgy határoztak, hogy Németországot tekintik felelősnek a háborúért. Németországot kötelezték, hogy átadja meghódított területeit, elkobozták iparát és külföldi vagyonát, és megtiltották, hogy számottevő hadsereget tartson fenn.

Egy másik súlyos büntetés volt a 132 milliárd aranymárka jóvátételi összeg (ezt később csökkentették), amit Németországnak azért kellett fizetnie, hogy kompenzálja a rettenetes pusztítást, amit a háború okozott Európában.

A német Johannes Bell aláírja a békeszerződést 1919. június 28-án a Tükörteremben. Sir William Orpen festménye.

A náci propaganda és félelem terjedése

Propagandájukban a nácik és más szélsőjobboldali mozgalmak gyakran beszéltek a versailles-i béke igazságtalanságáról, és a német zsidóságot hibáztatták az ország hanyatló gazdaságáért. Elterjedt a „tőrdöfés”-elmélet, miszerint a német zsidók elárulták országukat (azaz „tőrt döftek a német hadsereg hátába”), és őket terheli a felelősség azért, hogy Németország elveszítette a háborút. A nácik a többi pártot korrupcióval vádolták, miközben Hitlert úgy ábrázolták mint aki a nemzet megmentője, és az egyetlen ember, aki rendet tud teremteni a politikai és társadalmi káoszból Németországban. 

Ezzel egy időben felfegyverzett náci alakulatok gerjesztettek félelmet Németország utcáin. Az 1923-as ún. müncheni sörpuccs azonban kudarcot vallott, Hitlert börtönbe zárták. Börtönévei alatt írta meg a Mein Kampf (Harcom) című művét. A náci mozgalom veszített népszerűségéből, de az 1920-as évek végén Németországot is elérte a nagy gazdasági világválság. 

Gazdasági válságok és a demokrácia hiánya

A háború után a hatalmas adósság volt az egyik oka a Németországot sújtó hiperinflációnak 1923-ban, vagyis a pénz elveszítette értékét. Ezzel párhuzamosan egyre nőttek az árak és áruhiány alakult ki. Németország azzal próbálta megoldani a problémát, hogy több bankjegyet bocsátottak ki, de ez csak azt eredményezte, hogy a bankok csődbe mentek és az emberek elveszítették minden megtakarításukat.

1924-től a helyzet fokozatosan stabilizálódott, azonban az 1929-es amerikai tőzsdeválság után, ami az egész világ gazdaságát érintette, Németországot elérte az ún. nagy gazdasági világválság, melynek egyik következménye többek között a tömeges munkanélküliség volt.

Noha Németország az első világháború után demokratikus országgá vált, az államban a nagy gazdasági válság hatására kialakuló politikai válság azt okozta, hogy a lakosok nagy része elveszítette a hitét a hatalmon levő politikusokban és a demokratikus folyamatokban. Különböző szélsőséges mozgalmak és pártok próbálták kihasználni a helyzetet. Ezek egyike volt az Adolf Hitler vezette NSDAP, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt.

Hitlert kinevezik kancellárnak – a többi pártot betiltják

Köszönhetően a politikai válságnak, az intenzív propaganda használatának, az utcai erőszaknak és befolyásos csoportok támogatásának, a nácik egy kis pártból (1928-ban a szavazatok 2,6%-át kapták) Németország legnagyobb pártjává váltak 1932-ben (a szavazatok 33%-val). A többi párt politikusainak eltérő véleménye volt Hitlerről és a nácikról. Néhányan veszélyesnek ítélték őket, néhányan alábecsülték az általuk jelentett veszélyt, és azt gondolták, hogy ellenőrzés alatt lehet tartani őket, mások pedig egyet is értettek néhány politikai elképzelésükkel.

1933. január 30-án konzervatív politikusoknak sikerült rávenniük a német birodalmi elnököt, Paul von Hindenburgot, hogy Adolf Hitlert nevezze ki kancellárnak egy kisebbségi kormány élére, amely konzervatív és náci tagokat is tartalmazott.

1933 februárjában kigyulladt Berlinben a Reichstag épülete. A nácik arra használták fel az esetet, hogy új törvényeket fogadtassanak el, amely lehetővé tette számukra, hogy rettegésben tartsák a politikai ellenfeleiket. Egy hónappal később, 1933 márciusában létrehozták az első koncentrációs tábort Dachauban, ahova politikai ellenzéküket, például kommunistákat, szociáldemokratákat és szakszervezeti tagokat zártak be.

Miután a parlament kommunista és szociáldemokrata tagjait letartoztatták vagy meggyilkolták, a nácik át tudtak vinni olyan törvényeket, amelyek eltörölték a demokráciát. Minden más pártot betiltottak, és a nácik egyre hevesebben üldözték politikai ellenfeleiket és azokat a csoportokat, akikről úgy ítélték, hogy „nem illenek” a német társadalomba.   square.jpg

Mi a történelmi esemény és a cél?

Nézd meg a következő fotókat és propaganda képeket! Írd le, melyik történelmi eseményre utalnak, és elemezd a propaganda célját!

A feladatlap itt letölthető         Ha regisztrált felhasználó vagy, kattintson ide és válaszokat küldjön online >>

Képeslap 1919-ből.

Képeslap 1939-ből Adolf Hitlerrel és Paul von Hindenburggal.

A német küldöttség a versailles-i békekonferencián, Franciaország, 1919.

Fénykép 1923-ból egy német férfiről, aki bankjegyeket használ tapétának.

Náci választási plakát 1932-ből. A szöveg: „A mi építőköveink: munka, szabadság, kenyér. A többiek építőkövei: szociális megszorítások, korrupció, félelem, gyűlölet, hazugságok.”

Náci plakát 1932-ből munkanélküli németeket ábrázol. A címe: „Utolsó reményünk: Hitler.”

  Küldje el válaszokat online

Írd le, melyik történelmi eseményre utalnak, és elemezd a propaganda célját!

  • 3.1.a Képeslap 1919-ből.

  • 3.1.b Fénykép 1923-ból egy német férfiről, aki bankjegyeket használ tapétának.

  • 3.1.c Képeslap 1939-ből Adolf Hitlerrel és Paul von Hindenburggal.

  • 3.1.d Náci választási plakát 1932-ből. A szöveg: „A mi építőköveink: munka, szabadság, kenyér. A többiek építőkövei: szociális megszorítások, korrupció, félelem, gyűlölet, hazugságok.”

  • 3.1.e A német küldöttség a versailles-i békekonferencián, Franciaország, 1919.

  • 3.1.f Náci plakát 1932-ből munkanélküli németeket ábrázol. A címe: „Utolsó reményünk: Hitler.”

Előző fejezet (2. Náci ideológia)
2.4 Antiszemitizmus