2.4 Antiszemitizmus

Ez az oldal feladatlapot és képeket tartalmaz, amelyek bemutatják az antiszemita előítéleteket és a legelterjedtebb mítoszokat és vádakat, amelyeket a náci propaganda a zsidók ellen használt fel. A feladat elvégzésével ismereteket szerzel az akkori és mai antiszemitizmusról és rasszizmusról, és jobban megértheted a sztereotípiák és előítéletek következményeit.

Feladat

Olvasd el a feladatlapot és végezd el az alábbi feladatokat!

Mi az antiszemitizmus?

Az antiszemitizmus fogalma a zsidók elleni, csupán származásuk miatti előítéleteket és ellenséges érzületet írja le. A történelem folyamán különböző formákban jelentkezett a zsidóellenesség. Az ókorban és a középkorban a kereszténységgel kezdődött a vallási alapú ún. antijudaizmus, az újkor folyamán megjelent a faji alapú antiszemitizmus, ami politikai, nacionalista és rasszista formát öltött.

Az antiszemita jelzőt használhatjuk sok mindenre a sztereotípiáktól és mítoszoktól a megkülönböztetésen és gyűlöleten keresztül az üldözésig és a népirtásig.

A holokauszt népirtás (genocídium) volt: a nácik egy „zsidók nélküli világot” akartak, és a lehető legtöbb embert akarták megölni csupán amiatt, mert zsidó származásúak voltak.

Az alábbi listában olvashatsz párat a legelterjedtebb antiszemita mítoszokból és vádakból.

Antiszemita mítoszok és vádak

 

Az “Istengyilkos”; Jézus Krisztus meggyilkolásának vádja

Minden zsidót életkorától függetlenül azzal vádoltak, hogy kollektíven bűnösek Jézus Krisztus keresztrefeszítésében. Ez a vád már megjelent a korai kereszténységben, és fontos tényező volt Európában a zsidók majdnem 2000 évig tartó üldözésében és diszkriminálásában. Ez az igaztalan vád persze nem vette figyelembe, hogy Krisztus első követői, köztük az apostolok maguk is zsidók voltak.

Rituális gyilkosság

Ez a mítosz 1100 körül jelent meg Európában (bár voltak római előzményei is), de egészen az újkorig kitartott. Azon az elképzelésen alapul, miszerint Pészach ünnepe alatt a zsidók nem-zsidó gyerekeket rabolnának és ölnének meg, hogy vérüket a kovásztalan kenyér sütéséhez használják fel. Ez természetesen a zsidó vallás ismeretében teljes képtelenség, hiszen nem felelne meg például a kóser előírásoknak sem.

Pénzéhség, kapzsiság, uzsora

A régi mítoszokban szereplő kapzsi, pénzéhes zsidó képe ma is tartja magát. Ez az ábrázolás a középkorban erősödött fel, amikor a zsidókat törvények tiltották el a föld birtoklásától vagy bérelésétől, illetve bizonyos szakmáktól. Ezért számukra nem maradt más megélhetési forma, mint a kereskedelem, pénzkölcsönzés és adógyűjtés. Mindezeket a tevékenységeket a középkori fejlődő gazdaság hívta életre, amely nem is működött volna például a bankhálózatok nélkül. Ráadásul keresztények is dolgoztak ugyanezeken a területeken, őket mégsem sújtotta efféle ellenséges előítélet.

Faji előítéletek

Az 1800-as és 1900-as években a zsidókat sokszor “idegen fajnak” tekintették, akik fenyegetést jelentenek a többségi nemzetre és népre. Az antiszemita propagandában a zsidókat görbe orral, vastag ajkakkal és karomszerű kezekkel ábrázolták annak érdekében, hogy más, alacsonyabbrendű, embertelen, állatszerű és veszélyes lényeknek láttassák őket. Mindez megfelelt a gyarmatosítás korában felerősödő rasszista hullámnak, amely tkp. a “fehér” emberen kívül minden más rasszt alacsonyabbrendűnek tartott, ezzel is igazolva a gyarmatosítók számára más népek leigázását. A rasszizmus természetesen azt a tudományos tényt sem vette figyelembe, hogy az emberiség (a homo sapiens sapiens) egyetlen fajba tartozik, nincsenek tehát alacsonyabb és magasabb rangú “fajok”.

Hatalom és összeesküvés

Az antiszemita nézetek középpontjában gyakran szerepelnek a zsidó összeesküvésekről és nemzetek feletti, akár globális politikai, gazdasági, médiabeli és kulturális hatalomról szóló tévképzetek. Efféle alaptalan elgondolások már a középkorban is megjelentek nagy krízisek, például pestisjárvány idején. Az 1800-as években váltak igazán elterjedtté, amikor a zsidók számos országban egyre több jogot kaptak, és sokan valamiféle zsidó összeesküvést láttak emögött – holott csak a felvilágosodás korszellemének megfelelően zajlottak az egyenjogúsítási törekvések. Akkor és ma is sokszor befolyásos és sikeres zsidó származású embereket használt fel az antiszemita propaganda arra, hogy bizonyítsa a zsidók hatalmát, veszélyességét és összeesküvéseit, ezzel egyes emberek helyzetét vetítve egy egész csoportra.

square.jpg

Értelmezd a fotót

Nézd meg az alábbi ábrázolást, amely egy náci német gyermekkönyvből származik (A mérgesgomba, 1938). Értelmezd a fotót az alábbi kérdések segítségével!

  • 2.4.a Hogyan jelenítik meg a képen szereplő személyt?

  • 2.4.b Mi lehetett az alkotó célja ezzel az ábrázolásmóddal?

  • 2.4.c ​​​​​​​Milyen más elemeket figyelhetsz meg a rajzon, ami szintén erősíti az alkotó szándékát? Hogyan?

Hasonlítsd össze a képeket!

2019-ben, egy Brüsszeltől északnyugatra fekvő Aalst nevű kisvárosban a karneváli felvonulás alatt egyes sráfkocsik, amelyeket a városlakók a felvonulás állandó részének tekintettek, mint egyfajta szégyentelen szatírát, nagy botrányt keltettek. Az egyik sráfkocsi két hatalmas, pénzeszsákokon ülő ortodox zsidókat ábrázoló figurát vitt, pajesszel és groteszken nagy orral.

  • 2.4.d Milyen hasonlóságokat fedezel fel a két figura és a náci karikatúra között?

  • 2.4.e Miben különböznek?

  • 2.4.f Véleményed szerint miért keltett közfelháborodást ez a sráfkocsi?

Előző feladat
2.3 Propaganda
Következő fejezet (3. Kizárás | Üldözés | Népirtás)
3.1 A nácik megszerzik a hatalmat